Menekülj előre!

Lelkes és aktív álláskereső vagy és megnövekedett a kéretlen leveleid, hírleveleid száma? Csöng a telefonod és nem állásinterjúra hívnak, hanem például a címben szereplő terméket próbálja eladni neked egy bársonyos hangú nő, akkor is, ha férfi vagy? Hogy mi az összefüggés az álláskeresésed és a „különös jelenség” között? Olvass tovább…

Az összefüggés egyszerű. Valószínűleg jelentkeztél egy olyan álláshirdetésre, amellyel csúnyán átvágtak. A mai bejegyzésem éberségre és tisztánlátásra hívja fel a figyelmedet, ami az álláshirdetéseket illeti. Nem én leszek az első és az egyetlen, aki a témában ír, valószínűleg ez is jelzi a téma fontosságát.

Bizonyára tapasztaltad már, hogy bár rengeteg helyre regisztráltál vagy küldted el az önéletrajzodat, mégis csak kevés a jelentkezők száma, már ami a visszahívásokat illeti a cégek részéről. Ennek sok oka van, jó néhányat már taglaltunk is a blogon, de eddig nem esett szó a „kamu hirdetésekről”. Arról, amikor a pályázati anyagoddal már semmi gond nincs, egészen egyszerűen „csak” mégsem jön a hívás. Vagy nem az a hívás jön… A kamu hirdetések egy része a pénzedre hajt, remélem, azt már nem is kell említeni, hogy fizetős álláshirdetésre (ahol tudniillik fizetned kell(ene) a további információkért) semmilyen módon ne reagálj. A másik része viszont az adataidra hajt. Gondolj bele, mennyi hasznos információt szed össze egy „cég”, ha álláshirdetést ad fel és arra százával érkeznek be a jobbnál jobb, legalábbis információtól, adattól hemzsegő önéletrajzok. Gyakorlatilag minden létező információt megadsz magadról, amit marketing szempontból remekül tud hasznosítani és sajnos jó pénzért továbbértékesíteni egy olyan cég, aki ebből él. Ha egy űrlap kitöltésére kérne meg, vagy bármilyen más módon kérné meg az olvasókat az adataik megadására, a kutya sem foglalkozna velük… de egy álláshirdetésre rengetegen jelentkeznek, önként és dalolva átadva a telefonszámukat, email-címüket.

Sajnos az ilyen cégeket a róluk kialakuló negatív véleményünk nem törlik el a föld színéről, a hatóságok is meglehetősen tehetetlenek. Így egy megoldás létezik arra, hogy ne halásszák le rútul az adataidat, az pedig az, hogy nem nyújtod át tálcán nekik. De hogyan lehetsz elővigyázatos, mire kell ügyelned az álláskereséskor? Ügyelj a következőkre:

• Lehetőség szerint több szempontból vizsgáld meg a hirdetést, a honlapot, ahová regisztrálsz. Csak jól leinformálható, magáról tiszta képet mutató állásportálokkal "állj szóba". Tudj meg tőlük, róluk mindent, és ha úgy ítéled meg, hogy méltók a bizalmadra, csak akkor kooperálj velük. (Hogy kinek mi az igénye, és mitől válik számára egy állásportál méltóvá a bizalomra, nagyon különböző. De légy igényes, tedd magasra a mércét.)
• Ha a hirdetés szövege túl vonzó, olyan hívószavakat tartalmaz, amely állati jól hangzik ugyan, de tulajdonképpen nem ír körbe konkrétan semmilyen munkakört, azt kezeld fenntartással. Ha eregetik a lufikat a „dinamikus, kihívást jelentő” munkáról „kiemelkedően magas bérezéssel” és gyakorlatilag nulla elvárással, végzettséggel, akkor nagyon valószínű, hogy nem valós álláshirdetésről van szó.
• Ha a cég neve „titkos”, az email-címe ingyenes szolgáltatónál regisztrált, semmitmondó, ugyanakkor csalogató (pl. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – remélem, nem élő cím, mert csak kitaláltam :-)), akkor légy óvatos.
• Ha szerepel a név, de sehol nem találod őket (se neten, se cégjegyzékben) és ráadásul postafiók szerepel címként, ahová a jelentkezésedet várják, semmiképp ne jelentkezz.
• Ha a hirdetésben megadott telefonszám emelt díjas, vagy hívod a számot, de sosem veszik fel, gyanakodj.
• Ha termékértékesítésről szól a hirdetés, de nem csak a cég nevét, de magát a terméket sem verik nagy dobra, akkor előfordulhat, hogy nincs is mit nagy dobra verniük, csak az adataidat akarják.
• Ha nincs jelentkezési határidő, az azt jelenti, hogy „örökké fut” a hirdetés… az pedig csak akkor létezhet, ha nem munkaerőre van szükségük.
• A biztonság kedvéért ideírom, bár ezt már biztosan jól bevésted: pénzt sose küldj. Soha, semmilyen körülmények között nem kérhetnek pénzt azért, hogy később munkát adjanak. (A neten már létezik egy gyűjtőportál, ahol „feketelistázzák” azon „munkálatókat”, akik kamuhirdetéssel verik át a népet, keress rá.)

Az, hogy egy cég milyen eszközökhöz nyúl, amikor új munkaerőt keres magának, a vállalati kultúra része. Olvass róla ide kattintva. Egy álláshirdetés, annak megfogalmazása, szóhasználata, a keresés módja, az, hogy mennyi pénzt áldoznak a keresésre mind a cég arculatának része. Tudatos álláskeresőként (márpedig tudatos álláskeresőként :-)) legyél tudatos az álláshirdetésekkel, állásportálokkal kapcsolatban is.

Lássuk, milyen az ideális álláshirdetés (tudom-tudom, eleged van a maximalizmusra való törekvésből :-), de hátha élesebb szemmel jársz majd és ha nincs is sok ideális hirdetés, legalább a nagyon gyatrát próbáld meg kiszűrni):

• Informatív. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató megragadja az alkalmat és igyekszik olyan kiírást megfogalmazni, amivel – na jó, elárulom a hátsó szándékot :-) - a HR-est minél kevesebb kérdező hívja fel. :-) Ha jó a hirdetés, minden fontosat megtudsz a cégről, a pozícióról és a jelentkezés feltételeiről, körülményeiről.
• A jó hirdetésben megadnak minden lehetséges elérhetőséget. Értsd: levelezési cím, emailcím, ügyintéző neve és telefonszáma. Természetesen előfordulhat, hogy ezekből csak valamelyiket adják meg, de egy biztos: komoly cég nem használ ingyenes email-címet!
• A keresésnek mindig van egy jól meghatározott időtartama, így a jelentkezésnek egy (nem túl távoli) határideje. Az irreálisan hosszú határidő is legyen gyanús.
• Ha állásközvetítőn, fejvadászon keresztül folytatja a cég a kiválasztást, akkor az éberségedet és tudatosságodat az állásközvetítő és fejvadász cég felé érvényesítsd. Rájuk ugyanúgy a fentiek vonatkoznak, csak akkor bízd rájuk magad, ha megérdemlik.

Mostmár minden muníciód megvan arra, hogy éberen, egészségesen paranoid megközelítéssel pályázz, hacsak nem ráérsz és amúgy is kedveled a „hideghívásokat”.

Ezúton azonban szeretném megragadni az alkalmat, hogy nyomatékosítsam a bársonyos hangú hölgyben, aki a mai napon harmadszor kísérelte meg eladni nekem az aloe verás női borotváját (annak ellenére, hogy nem pályáztam sehová ;-)), hogy nem szeretnék ilyen terméket vásárolni. Csak azért voltam türelmes vele, mert tudom, hogy alkalmazottként, pénzért dolgozik. A felháborodásom nem neki szól, hanem a cégének... (De hátha ő is töri a fejét pályamódosításon és olvas minket :-)) Mindazonáltal köszönöm neki az ihletet a mai blogbejegyzéshez, nélküle nem jöhetett volna létre. :-)