Menekülj előre!

A poroszos oktatásban mi ilyen „kegyelemkettesekből” tanulunk önmagunkról és a világról. Így tanulunk az élet esélyeiről, a lehetőségekről, és így a megúszásról, a tekintélyszemélyek „jóságáról”. És persze egyénenként változik, hogy ki mit tanul az „elégtelenezédesfiamdemostazegyszer..” típusú könyörületekből. Van, aki hálával telten örök felelősségvállalásba lendül és ezentúl túlteljesít, van, aki röhög a markában és az egész életét végigalibizi és számít a „kegyelmekre”. Személyiségérettségtől függ, hogy felnőtt korunkban ezzel hogyan zsonglőrködünk és hogy mennyire vagyunk elégedettek az elért eredményeinkkel. Talán a könnyen azért nem megkapható örömérzet – vagy annak hiánya – marad még meg nekünk amolyan kijózanítóan éles eszköznek, ami visszavezethet bennünket a valódi felelősségvállaláshoz. Mert az örömérzet igazán kiváló és végletekig őszinte segítségünk mert megléte vagy hiánya jól jelzi: ügyesen navigáljuk-e az életünket.

Luxusproblémák

Bármilyen körülmények között élj, a nap – és majd az életed – végén is, az határozza meg, hogy milyennek minősíted az életedet, hogy mennyi öröm volt benne. Lehetsz sikeres, lehetnek kiváló eredményeid, ha örömödet még sem leled a munkádban és a kapcsolataidban. Nézd csak meg: az emberiség nagyobbik része valami furcsa elmebaj mentén túlhajszolja magát egy olyan munkavégzéssel, amit nem is feltétlenül szeret, hogy túltermeljen és túlköltekezzen, hogy a túlfogyasztás mellett majd gyorsan meg is szabaduljon a feleslegtől és szemétre dobja azt. És emellett még kiégett apátiában örömtelenné is válik, magyarán – számomra ez a legnyugtalanítóbb ebben – gyötrelmes munkavégzéssel dolgozik azért, hogy aztán fájdalmasan boldogtalan életet éljen. Persze most talán túl sötéten és sarkosan fogalmazok, de lehet, hogy egyszerűen csak sok olyan ügyféllel találkoztam az utóbbi időben, akivel az aranykalitka kényelmetlenségén dolgozunk.

A mókuskerék nem ranglétra

Az a napi rutin, ami már elszürkült, örömtelen és néha még az élet értelmének kérdését is felveti, a legritkább esetben válik önmagában ranglétrává. És tudat alatt ezt te is tudod – ezért a kilátástalanság érzése. Nézz szét, a környezetedben hányan élnek meg valódi haladást vagy fejlődést (nem kizárólag pozíció-ugrásra gondolok) vagy csak amolyan igazi, jóleső, örömteli munkát hányan végeznek… A stressz, a félelmek, a rablógazdaság olyan ölelésében élünk, amiben tudatosság nélkül már kizárt, hogy életteli, jókedélyű és ragyogó tudnál lenni.

A tudatosság veled kezdődik

Ha a soraimat elolvasva konstatálod, hogy „aha, ebben lehet valami, tényleg leketyeg az élet viszonylag hamar, nagyobb örömködés nélkül”… és erre a felismerésre nem mozdul meg semmi tettvágy, akkor érdemes megfigyelni magad egyetlen napig: hányszor panaszkodsz, mennyi konfliktusod van, hányszor gondolsz magadra vesztesként és mennyire mélyen éled meg szenvedésként az életedet.

Elárulok valamit, most a környezeted nagyon hálás lesz nekem, hogy szólok: ha mindezeket teszed, de megrántottad a válladat, hogy te ettől azért még nem szenvedsz, akkor most elmondom, a környezeted viszont szenved tőled. Tudod, régi nóta: a kiegyensúlyozatlanság nem magánügy, biztos lehetsz benne, hogy a rosszkedved, az örömtelenséged ráül a közvetlen környezeted lelkére és nehéz téged elviselni (akármennyire is szeretnek téged a rokonaid). Rosszkedvű ember hosszútávon nem jó társaság. És ezt nem érzéketlenségből írom, nagyon is együttérzek veled. De tudnod kell, hogy a legmélyebb gödörben is jó, ha legalább 1%-nyi felelősséget tudsz vállalni az életedért, mert annak mentén már ki tudod húzni magad a bajból (meglehet, egy segítő jól jön hozzá).

Rázd fel magad!

Na, hát ennyi szembesítő tükörtartás után rázzuk meg magunkat és nézzük, mit lehet tenni. Kezdd önmagaddal, azzal mehetsz egyedül biztosra. Bármennyire is hibáztatod a világot, a környezetedet, a szüleidet, munkatársaidat, házastársadat, az örömtelen életedért te vagy a felelős – és akkor itt is van rögtön a jó hír: a felelősségvállalás tanulható, gyakorolható és nagy biztonsággal a leghatékonyabb eszköz a boldogsághoz.

Gondold végig az alábbiakat és bármilyen kicsi lépést is, de tegyél önmagadért. Legyen a mai nap egy új kezdet, és hozzuk fel az Élet nevű tantárgyból kapott „kegyelemkettest” egy sokkal jobb szintre.

• Ha a legkisebb testi fájdalmat érzed: fordulj orvoshoz vagy keresd meg a lelki okát szakember segítségével, de ne tartsd magad benne a fájdalomban, mert szenvedő testtel nagyon nehéz dolga van a lelkednek is és a környezetednek is nehéz ezt kezelnie. Kérj segítséget, javíts az életminőségeden azzal, hogy megérted a fájdalmad okát és orvosolod.
• Tudatosítsd magadban az igenis létező és a te életedben is jelenlévő örömforrásokat, koncentrálj arra, ami van. Ne arra, ami nincs. Ha végképp nem megy máshogy, egyszerűen örülj annak, hogy reggel felébredtél. A világban naponta 166,324 ember nem ébred fel. Az óránként közel 7 ezer ember halálát jelenti, másodpercenként két ember meghal és eddig nem te voltál az. Hát nem csodás? (forrás: https://worldpopulationreview.com/countries/deaths-per-day) A lényeg, hogy az életednek számos oka, indoka és értelme van, keresd, ha eddig még nem találtad meg.
• Ha érzed, hogy valahogy több konfliktus van az életedben, mint ami jól esik, sok a letisztázatlan ügyed és mindenki hülye körülötted, érdemes lehet kommunikációs technikát tanulni és fejleszteni magad. Hidd el, hirtelen kiderülhet, hogy nem is hülye mindenki, vagy ha igen, akkor legalább a reakcióid jobbak lehetnek és te normális lehetsz. Kérj segítséget vagy olvass sokat, hallgass-nézz videókat a neten, és ültesd át a gyakorlatba a tanultakat, elmélettel nem mész semmire.
• Ha számodra megmagyarázhatatlan jelenségek vannak az életedben: „elakadt a flow”, olyan, mintha valami fékezne vagy üvegplafonba ütköznél, indokolatlanul enervált vagy és örömtelen, akkor gondold végig, hogy van-e feldolgozatlan traumád, ért-e nagy veszteség az utóbbi időben, mert ezek feldolgozása és elgyászolása életmentő lehet. Számos kiváló módszer és technika létezik, keresd a megoldást, olvass, tájékozódj és rövidítsd le a saját szenvedésedet azzal, hogy segítséget kérsz.
• Menedzseld a stresszedet. Tanulj stresszoldó technikákat, hosszútávon a stressz nem a barátod, és semmiképp ne dédelgesd „álstresszoldással”. Az alkohol, a drog és az életellenes dolgok csak még több stresszt hoznak az életedbe.
• Gondolj a kapcsolataidra. Talán már rájöttél, de ha nem, akkor most itt egy gyengéd emlékeztető: embert nem tárgyak, hanem egy másik ember tesz boldoggá (vagy másik élőlény) és az élményekre adott belső reakciók. Kapcsolatainkban gyógyulunk, kapcsolatainkban tanulunk, és az élet értelme a kapcsolódásainkban rejlik. Szép és élvezetes élet kerekedik akkor, ha a belső önszabályzó rendszerünk „karbantartásával” az örömérzetre való képességünket tudatosan gondozzuk.
• A környezeted és a benne élő élőlények hatással vannak rád, ahogyan te is rájuk, ha tudatában vagy ennek, ha nem. Ahogyan egy magocskának is megfelelő környezetre van szüksége a kiteljesedéshez, könnyen lehet, hogy a te életedben is az hozhat radikális változást, ha környezetet váltasz. Mérgező munkahelyen, mérgező kapcsolatokban mérgezést kaphatsz. Ha felismered ezt, de nem tudsz dönteni, kérj segítséget. Nem azért, hogy más döntsön helyetted, hanem hogy te minél hamarabb döntésképes állapotba kerülj.
• Végezetül egy nagyon egyszerű, de varázslatos módszerre, a nézőpontváltásra hívnám fel a figyelmedet, szinte mindig segít, ha egyszerűen a megrögzött, egyfókuszú látásmódodból kibillented magad, a kételkedés, a jó kérdések és a másik nézőpontjának megvizsgálása igazán felszabadító tud lenni. Ne higgy el mindent, amit gondolsz. Az egyik legsegítőbb varázsmondat, amit próbálgathatsz: „Mi mást jelenthet ez még?” Szinte bármire alkalmazhatod, biztos, hogy helyzeteknek, dolgoknak több jelentése és több megoldása is van.

Még mindig töretlen a hitem, hogy a világ klasszabb hely lehet, ha baby-steppekben is, de mindenki tesz egy kicsit önmaga mentális egészségéért. Olyan kevés változás is elég a nagy hatásokhoz, hogy igazán érdemes megpróbálni. Én két dolgot (na jó, többet) biztosan megteszek: egyrészt írok ilyen kis emlékeztetőket neked, hogy ne elégedj meg a „kegyelemkettessel”, másrészt ha a fentiek közül bármiben tudok neked segíteni, akkor ígérem, hogy a szakmai tapasztalatom és tudásom legjavát felteszem a tálcára, te választhatod a számodra legszimpatikusabb módszert és ha megtisztelsz a bizalmaddal, akkor hatékony és eredményes tanulási folyamaton kísérlek végig. Szeretettel várom a jelentkezésedet, a szolgáltatásaimról ide kattintva tájékozódhatsz.