Menekülj előre!

Nagyjából ez az a mondat, amit legtöbbször csak hallani vélünk, de a valóságban talán még soha el sem hangzott. A munkáltató – legyen multi vagy egyéb vállalat -, a korra való hivatkozással nem küldheti el a munkavállalóját vagy utasíthat el egy állásinterjún. Elvileg. Aztán persze tudjuk, hogy néha a gyakorlat mást mutat, de törvényt általában egyetlen munkáltató sem akar tudatosan megszegni.

Miért van mégis, hogy a mai magyar valóságban akár már a 40 év fölöttiek is érezhetik úgy, hogy a koruk bizony hátrány, csak a huszon-harmincasoknak terem babér, akár vállalaton belüli karrierről, akár álláskeresésről legyen szó. Miért látjuk ügyesebben érvényesülni a fiatalokat, miért bíznak inkább a vállalatvezetők és HR-esek abban, hogy az életüket egy fiatal, tapasztalatok nélküli munkavállaló oldja meg és nem egy korosabb szakember?

Az ötven éven felüliek álláskeresési nehézségeinek számtalan oka van, mély társadalmi, politikai kérdéseket is feltehetnénk. De most elsősorban azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, amire közvetlen ráhatásunk tud lenni, most fókuszáljunk csak arra, hogy mit tehetünk mi, saját erőből, önmagunkért, azért, hogy megértsük és orvosoljuk a kialakult helyzetet.

A legalapvetőbb problémát abban látom, hogy létezik egy kérdés, amelyre nem ugyanaz a válasza a munkáltatóknak, mint a munkavállalóknak. Hogy mi ez a kérdés? A cikk végére kiderül.

Ötvenen túl az álláskeresést alapvetően egyfajta szemléletváltással érdemes kezdeni. Mögöttünk egy éra, amelyben berögzülhettek olyan megközelítések, amelyek mára avíttá, dohossá váltak.  A legfőbb feladatunk, hogy ezeket a megközelítéseket leporoljuk, felfrissítsük és önmagunkban is a helyükre tegyük. Légy nyitott, optimista, és fogadd el: a sztereotípiák „lerombolása” néha fájhat.

Tarts egy kis önelemzést, nézz magadba őszintén. Gondold végig, hogy milyen sztereotípiák alakultak ki a munka világában az idősebb korosztályról és vajon ennek mi az oka. Az előző cikkünkben írtunk róla.

Gondold végig az alábbiak mentén, hogy te mit tehetsz azért, hogy ne tápláld tovább a sztereotipikus gondolkodást és te magad se ess olyan hibába, amelyet a „nagy általánosítás” okozott. Ha az alábbiak elhozzák az „aha-érzést”, már csak a megfelelő kommunikációs stratégiát kell kialakítani, és nyert ügyed van!

• Önmagában az, hogy valaki betöltötte az ötvenet és tapasztalt szakember, még nem jelenti azt, hogy releváns tapasztalatokkal rendelkezik.
• Az, hogy valaki ötvenen túli, nem jelenti automatikusan azt is, hogy jó munkaerő. Az életkorod nem határozza meg a szakmaiasságod mértékét vagy minőségét!
• Az, hogy rutinod van, hogy kisujjból kirázod, hogy visszakérdezés nélkül megcsinálod: nem biztos, hogy mindig, mindenhol érték! Épp a tanulási hajlandóságod hiányozhat ebből a megközelítésből.
• Az, hogy hosszú éveken át máshol, másnak megfelelő munkaerő voltál, nem biztosíték arra, hogy a következő helyen is megfelelő leszel, pusztán az évtizedek súlya miatt.
• Azzal a pozícionálással benne lenni egy szituációban, hogy „lányom korabeli HR-es fruska kérdezget”, vagy egy „fiam korabeli siheder osztja az észt” – nem feltétlenül lesz eredményes. Ha te nagymama/nagypapa szerepben tünteteted fel magad, ugye nem csodálkozol, ha senki nem választ magának nagyszülőt munkatársként?
• Attól nem megbízhatóbb, kiegyensúlyozottabb személyiség valaki, csak mert már nem fiatal.

Ha te is gondoltál már magadra (pozitív vagy negatív) sztereotípiákban, ha te is gondoltad már úgy, hogy pusztán az életkorodnál fogva vannak „jogosítványaid”, akkor biztos vagyok benne, hogy sokat segíthet számodra is a fentebb "beharangozott" kérdés megválaszolása.

Ez a kérdés pedig végtelenül egyszerű és így hangzik: Ki a jó munkavállaló? Általában az ötvenen túliak válasza NEM egyezik a munkáltató válaszával. Pedig, ha azonos lenne a „fogalomértelmezés”, te, mint álláskereső is nagyobb megértéssel, kicsiszoltabb kommunikációval és sokkal-sokkal több energiával tudnál benne lenni az álláskeresés folyamatában! A következő cikkben felvázolom a lehetséges válaszokat és segítek a szemléletváltásban.

A felhalmozott tapasztalataidban hatalmas érték rejlik, sokszor sokkal több, mint gondolnád! Nagyon sok a muníciód, annyi-annyi értéket adhatsz és hihetetlen hozzájárulásod tud még lenni egy vállalatnál (is). De haszonérvelés nélkül nem fog menni. Tanuld meg itt és itt.

Ha úgy érzed, hogy iránymutatásra, tanácsra van szükséged, jelentkezz és segítünk!