Menekülj előre!

Most már tudod, mert elolvastad itt, hogy az állásinterjú nem más, mint egy értékesítési folyamat, amelyben az értékesítendő termék te magad vagy, a munkaerőd, a szakértelmed, a kompetenciáid és minden, amit veled megvásárol egy munkáltató. A vásárlás előtt azonban mindent meg kell tenned azért, hogy megjöjjön a vásárlási kedv és ha az már megvan, akkor azt is el kell érned, hogy habozás nélkül éppen téged „vegyenek le a polcról”. Az értékesítési folyamat és az állásinterjú között számos hasonlóság van, ígérem, hogy mire a bejegyzés végére érsz, megérted, mire gondolok. Lássuk hát, hogyan ösztönözheted arra az interjúztató szakembereket, hogy téged válasszanak. Készen állsz? Hajrá... :-)

Fontos megjegyzés, mielőtt belekezdenél: Tapasztalt interjúztatóként tudatában vagyok annak, hogy az alábbiakban leírtak ideális helyzetre vonatkoznak. Tudom, hogy van sok rossz tapasztalatod, és mástól is csak azt hallod, hogy úgyis azt veszik fel, aki rokon vagy nagymellű. Szeretnélek megnyugtatni, hogy ilyenekről én is tudok, valószínűleg sohasem törölhető majd el a Föld felszínéről a tény, hogy vannak munkavállalók, akiknek az a legfőbb „kompetenciájuk”, hogy valakinek a valakijei vagy D-s melltartót hordanak. De én akkor is azt gondolom, hogy a tökéletességre való törekvés hosszútávon kifizetődik és a magabiztosság, profizmus, kitartás és szorgalom előbb-utóbb megtérül neked akkor is, ha nincs a „kiskapukhoz kulcsod”. Tehát nyugi, a földön járok én is, és – nagyon őszinte leszek – hiszek benned. Másképp nemis tudnám ezt a blogot írni. Ha feladtad, mert válság van, mert úgyis „le van játszva”, meg amúgy is elég vacak ez a világ (max. a grafikája jó :-)), akkor most ne olvass tovább. Nyugodj meg és tudd, bármikor csatlakozhatsz újra... Ha pedig felszívtad magad és csak azért is megmutatod, akkor dönts a siker mellett és tarts velünk.

Tárgyalj!

Az állásinterjúra tekints úgy, mint egy egyenlő felek között létrejövő üzleti tárgyalásra. Ha az „egyenlő felekkel” gondod van, akkor kérlek, ezt most picit told háttérbe. De ha a bejegyzés végére sem győztelek meg arról, hogy érdemes egyenlő félként magadra tekinteni állásinterjús helyzetben, akkor kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot és engedd meg, hogy segítsek. :-) Szóval tárgyalj, és mint minden profi üzletkötőnek, ezt megelőzően neked is fel kell készülnöd.

Értékesítési alapismeretek következnek, amelyeket egyébként nyugodtan gyakorolj egyéb értékesítési folyamatban is (a százalékban majd megegyezünk ;-)), teszteld, hogy ezzel a módszerrel nagyobb sikerrel jársz-e, mint a „tukmálóssal”. :-)

A tukmálás

Tukmálásnak azt nevezzük, amikor az értékesítő személy egyetlen dolgot akar: eladni. Mindenáron. Bárkinek. Bármit. Éppen úgy, mint azok az álláskeresők, akik gyártanak egy „szórólap-szerű” önéletrajzot és a mihamarabbi pénzszerzés reményében elküldik az összes olyan meghirdetett pozícióra, ami csak az útjukba kerül. (Erről már írtam korábban, kattints ide) Persze a mennyiségi szemlélet hozhat átmeneti, legtöbbször kétes sikereket, ritka, hogy ilyen módon elnyert pozíciókból menjenek nyugdíjba az emberek.

A jó üzlet

A jó üzlet a jó üzletkötés eredménye. A jó üzletkötés pedig az, ahol a felek kölcsönös megelégedéssel írják alá a szerződést. Ez pedig (általában) akkor jön létre, ha találkozik a kereslet és a kínálat, azaz a vásárló a termékben megtalálja mindazt az értéket, amiért érdemesnek érzi a pénzét elkölteni. Ugye „át tudod vinni az értelmét” a mondandómnak állásinterjús helyzetre? A jó munkaszerződés akkor jön létre, ha a munkáltatót és a munkavállalót jó érzéssel tölti el a szerződéskötés. Mitől lesz jó érzése mindkét félnek? És hogyan lehet ezt elérni? Már mondom is...

(Tudtad, hogy a legeslegvégső döntés az üzletkötés lezárásaként mindig érzelmi alapon dől el? Végül is érthető, emberek vagyunk...)

Az állásinterjú kulcskérdése

A kulcskérdés a munkáltató részéről, hogy milyen haszna fog származni a munkáltatónak abból, hogy téged választ. A kulcskérdés a részedről, hogy milyen hasznod fog származni abból, hogy az adott cégnek adod el magad, mint emberi erőforrást. Mi tehát a megoldás? Haszonérvelés.

Hogy mi?

Haszonérvelés. Egy olyan módszer, olyan tárgyalási stratégia, amelyben a mondandódat, a magadról szóló „elbeszélést” (igen, már az önéletrajzodban is!) úgy fogalmazod meg, úgy adod el, hogy abból a vásárló, azaz a munkáltató megértse, hogy miért jó az neki, ha téged választ.

A haszonérvelés nem más, mint egy jól felépített érvrendszer, aminek három pillére van: tulajdonság, előny, haszon. És pont. :-)

Persze ha ilyen egyszerű lenne, akkor egyetlen értékesítőnek sem főne a feje a nehézkes szerződéskötések miatt és egyetlen álláskereső sem lenne a munkaerőpiacon. De van. És ennek az az oka, hogy az interjún elfelejtitek alkalmazni a haszonérvelést. Vagy ha nem, akkor is döcög a dolog. Mert a jó építkezéshez nem szabad elfelejtetnünk jó alapot építeni... Ha a haszonérvelésednek nincs jó alapja, akkor hiába a fenti három pillér (tulajdonság, előny, haszon), attól az még „tukmálás” lesz. Hogy mi ez az alap? Mitől lesz hatásos a haszonérvelésed az állásinterjún? A következő – haladó „előremenekülőknek” szóló - bejegyzésemből kiderül. :-) Addig is gyakorold, hogy miként tudsz magadról röviden, a haszonérvelés 3 alappillérét szem előtt tartva beszélni.

Ha kíváncsi vagy, mitől tudsz még profibb lenni, nyomd meg a lájk gombot, kérlek!