Menekülj előre!

Személyre szabott megoldások útkeresőknek, gyógyulni vágyóknak.

Karácsonyi utalvány - hal helyett a háló

[email protected]

Passzív? Agresszív? Neeem, asszertív!

A mai blogbejegyzés az asszertív kommunikáció fontosságáról szól. Ezt a témát azért tartom fontosnak, mert meggyőződésem, hogy a tökéletes pályázati anyagon túl a kommunikáción múlik minden. (Persze a pályázati anyag is a kommunikáció része, de most a szóbeli kommunikációról beszélek.) Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy interjús helyzetbe kerültél, elengedhetetlenül szükséged lesz az asszertív kommunikációra. Ha elolvasod a bejegyzést (vagy más forrásból utánajársz), sokat gyakorolsz és alkalmazod az alább taglalt kommunikációs technikát, garantálom, hogy változást fogsz észlelni az életedben és könnyebben érsz el sikereket is. Ez a technika tehát nem csak álmaid állásához visz közelebb, hanem hozzásegíthet a magánéleted sikereihez is.

A kommunikációd

Fontos tudnod, hogy egy állásinterjún a kommunikációdon múlik minden. Több érvem is van amellett, hogy miért érdemes fejlesztened magad:

  • A kommunikációd, stílusod, az én-márkád (olvashatsz róla itt) akkor is hatással van a környezetedre, ha azt te nem akarod. Akkor is, ha fejlesztetted, foglalkoztál vele és akkor is, ha nem. A kommunikációd, a testbeszéded nem kapcsolható ki. Így is, úgy is hat, ezért tehát okosabb fejleszteni és tudatosan irányítani.
  • A második érvem az, hogy a kommunikáció, mint olyan, egy rendszer. Azt hinni, hogy az interjú „kommunikációs hangulatát” kizárólag a HR-es vagy a szakmai vezető befolyásolja, nagy tévedés. A kommunikáció olyan rendszer, amely két vagy több személy között jön létre, és bármilyen változtatást eszközlünk a rendszerben, az a változás hatással lesz az egész rendszerre. Azaz, ha az interjúzó személy profi kommunikátor (vagy mondjuk úgy, profibb az átlagnál), akkor megnöveli az esélyét annak, hogy az interjú egy számára is kedvezőbb hangnemben történjék, irányíthatóbbá váljék a folyamat, amelyben részt vesz. (Most főként interjús helyzetre hegyezem ki a mondandómat, de nyugodtan vonatkoztass el és gondolj magánéleti szituációra is. Magyarán, ha vitád van az anyáddal, az nem egyedül az anyád hibája, hatása, te magad is tudsz változtatni és javítani a helyzeten.)
  • Vannak olyan emberek, akik hetek, hónapok, évek óta az álláskeresés örvényében élnek és bár meggyőződésük, hogy szuper pályázati anyaguk van, remek szakemberek (és ez akár igaz is lehet), mégsem tudják sikerre vinni az álláskeresést. Sajnos legtöbbjük a környezetben, a HR-esekben látják a hibát és nem teszik fel maguknak a kérdést: rendben van-e a kommunikációm? Pedig legtöbbször ott van az elakadásuk oka. A nehézség az, hogy nagyon erős önismeret (kattints ide), önreflexió szükséges ahhoz, hogy valaki belássa saját magáról, hogy kifejezésmódja, kommunikációja, attitűdje nem felel meg a környezetének – és ezért nem a környezete a hibás, sőt változni sem a környezete fog. A kommunikációnak 2 szintje van: a tartalmi szint és a viszony-szint (vagy meta-szint). Leegyszerűsítve: nem mindegy mit és hogyan kommunikálsz. Az emberek jelentős része egyszerűen nem érzi, hogy a mondanivalóját miként tudja a legjobban átadni. A legtökéletesebb tartalom átadását, elmondását is el lehet rontani sajnos számtalan „viszony-szintű” dologgal. Ilyen pl. a testbeszéd, a hangsúlyozás, a hangerő, a tónus, a stílus, az időzítés és még sok más. És ezt magadtól tanulni nagyon nehéz. Visszajelzést kell kapnod valamilyen módon, hiszen kommunikáció közben „nem látod, nem hallod” magad igazán. És gondolj bele, miként kell a „viszony-szinten” ügyesnek lenned különböző szituációkban. Hiszen a kommunikáció két vagy több fél közt történik és mindenkinek megvan a saját érdeke, hangulata, hozzáállása, érvei, gondolatai, érzései, stb. Úgyhogy a gyakorlás, a visszajelzés kérése (magadról) elengedhetetlen.
  • A következő érvem a fejlesztett kommunikáció mellett az, hogy ez az egyik legerősebb kiválasztási kompetencia. Sokszor előfordul, hogy az interjúzás végén, amikor mondjuk 3 jelölt marad a listán, egészen egyszerűen nincs más döntési szempont, mint az, hogy ki kommunikált jobban. Kit nem kell már a cég pénzén alkalmassá tenni arra, hogy a cég által is felvállalható módon kommunikáljon. Hiszen az utolsó 3 jelölt valószínűleg sikeresen végigment a kiválasztási folyamat egyes állomásain, valami alapján viszont dönteni kell. Az pedig biztos, hogy 3 szakmailag profi ember közül azt fogja választani a vezető, aki jobban készen áll a profibb munkavégzésre.
  • Az asszertív kommunikáció még azért is remek lehetőség, mert hat a magatartásunkra. Nagyobb az esély rá, hogy asszertív kommunikáció mellett nem mutatsz agresszív viselkedést, és a higgadtabb, erőszakmentesebb kommunikációd szelídebb, kiegyensúlyozottabb magatartásra is sarkall. A magatartásoddal szintén hatsz a környezetedre, remélhetőleg pozitívan :-), amely aztán visszahat. Így aztán asszertivitás előbb-utóbb eljuttat bennünket a világbékéhez. :-) Naná. ;-)

Ha kellően felcsigáztalak, és várod a folytatást, kérlek, nyomj egy like-ot. (Ez utóbbira két okból van szükségem: Szeretek visszajelzést kapni :-), illetve egy marketinges hírlevélben azt olvastam, hogy az újonnan érkező olvasókat nagyon inspirálja az agyon-like-olt oldal. Szóval hajrá. :-) És köszönöm. :-))

A folytatásban meg fogod érteni, hogy mi az az asszertivitás, miért jó az neked. Gyakorlati példákon keresztül is bemutatom hasznosságát és remélem, kedvet kapsz hozzá.

 

Feliratkozás

Nekünk fontosak:

Összes látogatónk a hónapban: 2564
Összes látogatónk eddig: 366888