Menekülj előre!

A szervezeti kultúra szerepe

Mottó:

„           - Pingvintársaim, amikor szembenézünk ezzel a kihívással – és határozottan szembe fogunk nézni vele – fontosabb, mint bármikor korábban, hogy ne feledjük, kik is vagyunk.

A tömeg üres tekintettel bámult rá.

-       Mondjátok meg nekem, olyan pingvinek vagyunk, akik mélységesen tisztelik egymást?

Rövid csendet követően megszólalt valaki:
-       Persze.

Aztán mások azt mondták:
-       Igen.
..........
Louis folytatta:

-       És nagyra tartjuk a fegyelmet?
-       Igen – mondta körülbelül egy tucatnyi idősebb madár.
-       És erős a felelősségérzetünk?
           
Ezzel nehéz volt vitatkozni, nemzedékek óta igaz volt.

-       Igen – helyeseltek sokan.
-       És mindenekelőtt kiállunk a testvériesség és a fiatalok szeretete mellett?    

Hangos „Igen!” volt a válasz.

A főpingvin szünetet tartott.

-       És mondjátok meg nekem, ezek a meggyőződéseink és közös értékeink talán egy nagyobb jégdarabhoz kapcsolódnak? „ 

(John Kotter, Holger Rathgeber: Olvad a jéghegyünk!, Trivium Kiadó, 2007)

Ezek a blogbejegyzések most abban szeretnének támogatni téged, hogy már a jelentkezés során  (a kiválasztásban pedig mindenképpen) vedd figyelembe, hogy az egyes munkahelyek eltérőek. Természetesen nem kell tudnod mindent, de érteni és észben tartani nagyon érdemes. Ahogy a motivációs leveled szakszerűségén sok múlhat, úgy a cél-vállalatod kultúrájának minimális figyelembe vétele is rengeteget segíthet. Egészen máshogy kell „közelíteni” egy újság szerkesztőségi, egy hőerőművi vagy mondjuk egy közvélemény kutató intézeti jelentkezéshez. Teljesen más feltételeket, elvárásokat támaszt egy nemzetközi tanácsadó cég budapesti irodája a felvétel során, mint a koreai tulajdonú termelő-üzem vagy a magyar családi bizniszből kinőtt tejtermék-kereskedelmi vállalkozás. Meglehetősen eltérő megközelítésű és tartalmú interjúra számíthatsz egy software-fejlesztő cégnél, egy önkormányzatnál vagy mondjuk egy kereskedelmi banknál.

Emlékezz vissza a korábbi blog-bejegyzések tartalmára. Emlékezz az ott leírt számtalan lépésre, tudnivalóra, buktatóra, tanácsra. És most már ugye érzed azt is, miért mondtam korábban, hogy a kiválasztási folyamat nem mindenhol a „tankönyvi” menetet követi. Az ismereteidet a megfelelő környezetben kell tudnod alkalmazni. A szervezet belső környezete pedig a leglátványosabban talán a kultúrán keresztül jelenik meg. 

A kultúra több jelentős funkciót lát el a szervezeten belül:

• Meghatározza, hogy a szervezetben az emberek hogyan működjenek együtt.   
• A beszélt nyelv, az írásbeliség, egymás megszólítása, a tekintély tisztelet, az egyéni és kollektív felelősség vállalása, az ebédek időtartama és jellege, a közös ünnepek, a határidők tartása, és még rengeteg más dolog mind azt mutatja, hogyan működnek együtt az adott szervezet tagjai. Ha tehát bekerülsz a szervezetbe, neked is ismerned kell ezeket a „szabályokat”. És ez akkor is érvényes, ha csupán egy interjú erejéig lépsz kapcsolatba a szervezettel. (Erre később visszatérünk.)      
• Egységesíti (ideális esetben persze) és irányítja az emberek motivációját és a teljesítményét.
• (Tehát hozzásegíti a szervezetet a stratégiai célok eléréséhez a maga eszközeivel. A kultúrán keresztül jelenik meg, hogy kit és miért jutalmazunk vagy marasztalunk el, ezt hogyan tesszük, mennyire vesszük figyelembe az egyes kollégák egyéni érdekeit és képességeit, milyen mértékben és minőségben tudunk részfeladatokat elvégezni a magasabb szintű közös cél elérése érdekében, stb. )
• A kultúra támpontot ad ahhoz is, hogy ki, milyen feladatot miként végezzen el. (A kultúra tehát az írott és íratlan szabályok, normák együttesét is jelenti.)
• A jól működő szervezeti kultúra az összetartozás érzését, a „csapatszellemet” is erősíti. (Erről hamarosan, a nemzeti kultúrákról szóló részben szólunk még pár szót.)
• A szervezeti kultúra képes önálló imázs-elemként is megjelenni. Azaz vannak olyan vállalatok, amelyekhez kifejezetten azért jelentkeznek más cégeknél többen és „erősebben”, mert azoknak az a híre, hogy „ott jó dolgozni”.   (Gondolom ide nem kell példákat írnom, te is tudod Kedves Olvasó, milyen ismérvek alapján választanak a friss diplomások, illetve az álláskeresők munkahely-célpontot, mi vonz téged egy szervezetben, mi az, amiről azt gondolod, hogy neked az egyik vagy másik cégnél bejönne.)

A kultúrával tehát érdemes tudatosan foglalkoznod, már a pályázási folyamat során. A következő bejegyzésben a nemzeti kultúrák hatásairól szólunk röviden.