Menekülj előre!

Kedves olvasónk, Tamara, megtisztelt a bizalmával és levélben fordult hozzánk a kérdéseivel. A választ megosztom veled is, bízunk benne, hogy neked is hasznos lesz. 

 „Az az igazság, hogy lassan egy éve vagyok a jelenlegi munkahelyemen, de váltani szeretnék. Az oka az, hogy nem érzek már itt fejlődési lehetőséget és kihívást. Nagyvállalathoz szeretnék kerülni, ki a versenyszférába, s voltam már interjún is néhány helyen, de van egy nagy bajom: túl őszinte vagyok és nem tudom eladni magam annak ellenére, hogy tudom, hogy szinte bármit képes vagyok megtanulni és nyitott vagyok a fejlődésre és a túlórázásra is. Az őszinteségi probléma konkrétan a tulajdonságaimat illeti. (Az egyik interjún arra a klasszikus kérdésre, hogy mi az a tulajdonság, amiről tudom, hogy még fejlesztenem kellene azt feleltem, hogy a türelmetlenség, a másik interjún azt, hogy a túlzott őszinteség....mivel ez a két nagy hibám, amiről tudok az önismereteim alapján, s nem tudtam mást kitalálni, ami ebbe a körbe tartoztam, hiába gondolkoztam erről előtte, ez az igazság.) Hogyan tudnám magam hatékonyabban előadni, hogy ne látszódjon rajtam, hogy menekülnék erről a helyről és meggyőzzem őket, hogy képes lennék jó és hasznos munkatársukká válni”

Azt tapasztalom, hogy az egyik legnagyobb kihívást a gyengeségekről való diskurzus jelenti az állásinterjúzóknak. Nem véletlen, nem szívesen beszélünk a hiányosságainkról, fejlesztendő területeinkről. Írtunk már erről, kattints ide és olvasd el, de most nézzük, hogy milyen szemszögből érdemes ránézni gyengeségeinkre. Tamara leveléből a türelmetlenség és a túlzott őszinteség az egyik példa, de bármit írhatott volna, az alábbi tanácsom megállja a helyét.

Gondold végig, hogy a puszta közléseddel mit hall az interjúztató? Ki jut az eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy „türelmetlen” és „túlzottan őszinte”? Igen. Egy gyerek. Méghozzá lázadó gyerek. Mi lesz a következő gondolata? Igen, az, hogy semmi szükség a szervezetnél (még) egy „gyerekre”. A türelmetlenség és a túlzott őszinteség gyakorlatilag konfliktusforrásnak tekinthető a munka világában. És mint ilyen, inkább riasztó, mint vonzó. Ha ezt az üzenetedet nem egészíted ki felnőtt mondanivalóval, akkor a hallgatóságban ez az üzenet megmarad az elutasítás szintjén. (Manapság oly sok felnőtt ruhába bújt hisztis gyermek lelkületű munkavállaló nyomasztja egymást a munkahelyeken, hogy magára adó munkáltató már biztosan nem vállal be még egyet. - A szerk.)

Egyetlen feladatod van tehát: kiegészíteni a mondandódat azzal, hogy mivel, hogyan fejleszted ezt a gyengeségedet és mit látunk belőled akkor, amikor türelmetlen és túlzottan őszinte vagy. Mit jelent ez a mindennapokban? Ennek a kiegészítésnek azonban mindenképpen felnőttnek kell lennie, illeszkedőnek a munka világába, összeférhetőséget, konfliktus-mentességet kell sugároznia, mert problémát, nyűgöt senki nem szeretne a nyakába venni. A munkáltatók meg pláne nem. Szomjazzuk a felnőtt munkahelyi légkört, ahol egyenlő partnerként, felnőtt-felnőtt kommunikációban zajlik a munka, nincs hiszti, megsértődés, vádaskodás és „véletlenül kihagyunk a pizza-rendelésből” című játszmák. Az asszertivitásról is írtunk már.

Fordítsd pozitívra!

A gyengeségedet érdemes úgy tálalnod, mint egy könnyen változtatható, fejleszthető képességet, amelyről villámgyorsan kiderülhet, hogy bizonyos körülmények között az előnye is érezhető, élvezhető. A türelmetlenség más szemszögből nézve jelenthet jót is, például, hogy gyorsabb ritmusban reagálsz és önmagadat is sürgeted egy feladat elvégzése közben. Ezzel együtt képes lehetsz akár másokat is serkenteni, energizálni, de csak akkor, ha a türelmetlenségedet önmagad is tudod felnőtt módon kezelni és kommunikálni. A túlzott őszinteség számtalan helyzetben jól jöhet, de csak akkor, ha asszertíven, tudatosan odafigyelve és mindenképpen támogató, pozitív attitűddel teszed. Ha ezekkel nem egészíted ki a mondandódat az interjún, a hallgatóság csak a negatív hatásokra összpontosít és átfordul belső elutasításba.

Légy meggyőző!

Ha egyetlen nagy áttörést akarsz az életedben és az állásinterjúzás terén, akkor nem tudok mást javasolni, csak a haszonérvelést. Itt írtunk róla. Ha megtanulod a gondolataidat, mondandódat arra felfűzni, hogy fejben folyamatosan arra a kérdésre akarsz válaszolni: „Miért jó ez a munkáltatónak?”, „Milyen haszna származik belőlem?”, akkor áttörést fogsz elérni. Ha a „Nekem miért jó?”-ból átlépsz a „Neki miért jó?” kérdésbe, és ezekre adsz választ, ezekre érvelsz, akkor sikered lesz. Nem csak az állásinterjún. Ahhoz, hogy megértsd, mi alapján választanak az emberek, tudnod kell, hogy a „vásárlást” – jelen esetben, hogy téged válasszanak – mindig a nyereségvágy ösztönzi és félelem pedig gátolja. Tehát, ha az interjúztató rá tud érezni az elmondottak alapján, hogy mit nyer veled, miért jó az neki, hogy téged választ, akkor melletted dönt. Ha a gyengeségeiddel megijeszted, félelmet keltesz benne, akkor nem téged választ.

Hajrá, örömmel válaszolunk további kérdésekre is! :-)