Menekülj előre!

A napokban olvastam egy gondolatot Seth Godin-tól, akit nagyjából a „marketing guru” címmel illethetünk, (de a közösségépítő, vállalkozásfejlesztő, oktató, író, publicista, gondolkodó kategóriákban is jó helyen van.)

Szóval azt írta Seth Godin a blogjában, hogy a technológiai fejlődés és más kedvező társadalmi folyamatok következtében az életünk mára egy „palotává” vált. Olyan környezetben vagyunk, amelyet igyekszünk tökéletesíteni, fényesíteni, ahelyett, hogy élveznénk. Az időnk jelentős részét töltjük apró tökéletlenségek kiküszöbölésén, ahelyett, hogy meglátnánk a valódi lehetőségeket mögöttük és helyén kezelnénk a dolgokat. Gyakran hagyjuk magukat beszippantani jelentősnek feltüntetett, ám az életminőségünk szempontjából kevésbé fontos dolgok miatt. Aggódunk vagy mérgelődünk, ha egy gyógyszernek valami mellékhatásáról írnak, az étteremben nem pont megfelelő hőmérsékletű az innivaló, ha a telefonunk nem töltődik fel elég gyorsan, ha ...

Eközben nem marad figyelmünk vagy energiánk olyan helyzetekben jól teljesíteni, amelyek nem a kockázatmentességről vagy a külsőségekről, a „palotánk” csillogásáról szól. A váratlan vagy „nem odaillő” dolgoktól való idegenkedéssel, a minket kevésbé kedvelő vagy nem megfelelő mértékű biztonságot ígérő emberektől, helyszínektől, szituációktól való távolságtartással gyakorlatilag börtönbe zárjuk magunkat. Nem azért tiltjuk meg dolgok felvitelét a repülőre, mert az valóban veszélyes, hanem mert „mi van, ha baj lesz belőle”. Nem írunk, nem telefonálunk, nem találunk fel, nem megyünk bele helyzetekbe, mert „mi van, ha nem működik”. Nem foglalkozunk szokatlan ötletekkel, nem törekszünk új ízeknek, élményeknek, másként gondolkodó emberek véleményének befogadására, mert „hátha kellemetlen volna”.

Amikor olvastam Seth Godin fenti gondolatait az jutott eszembe, vajon az álláskeresési folyamatban hányszor döntünk magunk ellen? Milyen „palotát” építünk magunknak önigazolásokból, mások hibáztatásából, a nem-cselekvésünk alól felmentést adó indokokból? És aztán hányan vesszük észre, hogy bezártuk magunkat, börtönt építettünk magunk köré?

És hányan tudunk kitörni ebből a börtönből?