Menekülj előre!

Kaptunk egy kérdést, miszerint ha már ennyi mindenről beszélünk a pályakezdők álláskeresése kapcsán, mi a véleményünk a diákversenyekről? Mennyire ajánlható az álláskeresők számára a diákversenyeken való részvétel?

A rövid kérdésre hasonlóan rövid, ám annál megfontoltabb választ tudunk adni: a diákversenyek általában hasznosak.

Akit ennél a sommás megállapításnál részletesebben érdekel a téma, gondolkodjon velünk a folytatásban.

Mi is a diákverseny?

Az egyszerű - és általunk is használt - definíció szerint a diákverseny munkahelyek, non-profit szervezetek által felsőoktatási intézmények hallgatói számára szervezett és bonyolított vetélkedése. A világban szinte számtalan célú, formájú, időzítésű, stb. verseny létezik. Ami a cégek által kiírtakban, támogatott versenyekben közös az az, hogy a versenyt kiíró/szponzoráló szervezet ezzel az eszközzel is igyekszik megismertetni, elfogadtatni és vonzóvá tenni magát a diákok körében. Magyarországon sem múlik el egyetlen év sem diákversenyek nélkül. A népszerűségük több tényezőnek tudható be, ezeket a következő pontokban igyekszünk sorra venni.

Miért jó a diákverseny a cégeknek?

• A minél jobb munkaerő megszerzése érdekében a szervezetek általában komoly apparátust üzemeltetnek. A nagyobb vállalatok HR szervezeteinek sztenderd feladatai közt megtalálható a toborzás, kiválasztás, a munkáltatói márka kialakítása, a vonzó kompenzációs csomag biztosítása, stb.      
  A hagyományos és bejáratott csatornák mellett ez a forma jól egészítheti ki a tehetséges és motivált munkaerő utánpótlás megtalálását.
• A cégek a versenyeket általában nem semleges, hanem valamilyen módon a szervezet profiljához illeszkedő téma köré tervezik, szervezik. Ezzel három dolgot tesznek egyszerre. Egyfelől bemutatják a diákoknak annak egy szeletét, hogy mi vár rájuk. Teszik ezt vonzó, játékos, a valós munkahelyi versengés nem ritkán izzadtságszagú közegétől eltérő, laza formában.
  A másik fontos funkció, hogy ezen a csatornán keresztül is bemutassa az adott cég, hogy mennyire profi, milyen minőségű munkára képes, azaz építse az imázsát.
  A harmadik tényező egy „hozadék”. A jól megtervezett, szakszerűen megszervezett és lebonyolított verseny egészen jól segítheti az iskolában tanult, vagy máshol fejlesztett ismeretek szintjének és minőségének a mérését. Azaz a szervező cég ezzel segíthet az iskoláknak is némi visszajelzést adni.
• Nem minden cég van jelen a diákverseny piacon, természetesen. Kisebb szervezetek esetében a toborzás nem igényel ekkora apparátust. A versenyek szelekciós hatásfoka sem a legjobb – persze nem is erre hegyezik ki őket. A versenyek erőforrás igénye sem elhanyagolható, hiszen a közvetlen (infrastruktúra kialakítás, kommunikáció, díjak, stb.)  költségek mellett számolni kell még a befektetett energiával, a vezetők és szakemberek idejével, stb. Ez sem térül meg minden cég számára.

Miért jó a diákverseny a diákoknak?

• A legkézenfekvőbb indok a megszokott, iskolaitól eltérő módszerű tanulás.    
  A versenyek szervezői általában törekszenek arra, hogy a tartalom versenyképessé tegye a versenyüket. Nem engedhetik meg maguknak a lötyögést, a céltalan, vagy komolytalan feladatokat. Mivel a diákok általában kritikusabbak az átlagnál, hamar vége volna annak a versenysorozatnak, amely nem veszi figyelembe a diákok felkészültségét, lehetőségeit, igényeit. Egyszer-kétszer el lehet sütni igénytelen versenyt, de hamar híre megy és a vállalat megnézheti magát. Ezért a feladatokon keresztül általában jól átlátható egy-egy szektor, iparág, vállalat, szervezet, stb. működési logikája, vagy specialitásai.
• Az is előny lehet a diákoknak, hogy a verseny olyan szakmai területekre "viheti el" őket, amelyeket egyébként akár lehetőség, akár motiváció, akár pedig idő hiányában nem keresnének, nem tudnának megismerni.
• Az egyik eleget nem gyakorolható munkamódszer a csapatmunka. Még az egyébként kisebb részarányú egyéni vetélkedők esetében is fontos a csapatháttér kialakítása, míg a versenyek túlnyomó részénél már a kiírás is csapatok részvételét igényli. Ez – a tanulás mellett – modellezi a valós munkahelyi folyamatokat, lehetővé teszi az eltérő területen megmutatkozó egyéni képességek, erősségek ötvözését a közös siker érdekében.
  A csapatmunka részeként érdemes külön megemlíteni a prezentációs készségek fejlődését is.  Más egy egyetemi feladat keretében a már nagyon ismert közegben prezentálni, érvelni, mint egy ismeretlen és a megszokottól eltérő motivációjú közegnek elmondani a gondolatainkat.
• A versenyek nagy előnye általában, hogy egy adott feladat megoldására véges idő áll rendelkezésre, az eredményről pedig szinte azonnali visszajelzést kapnak a résztvevők. És ilyen feladatok („határidős projektmunkák”) bőven vannak a versenyek során. Koncentrált megmérettetés ez tehát. 
• A diákverseny részvétel azért is jó a diákoknak, mert erősen mutathatja az elköteleződést a szervező cég felé. Gondolj bele, mennyivel más egy önéletrajz vagy egy interjú akkor, ha az adott cég által szervezett versenyről beszélhetsz benne. A cégek értékelik is a motiváció ilyen megnyilvánulását – hiszen ezért csinálják a versenyeket. Megkockáztatom, már az is komolyabb előny a munkáltatónál, ha látja a kitartó érdeklődést és igyekezetet még akkor is, ha nem kerültél be a díjazottak közé. 
  Ösztöndíj elnyerése, pályázatok esetén is előny lehet az elért verseny eredmény .
• Ha részt veszel egy versenyen és közvetlenül is találkozhatsz a cég vezetőivel, az gyakorlatilag felér egy komolyabb befektetéssel. (Saját tapasztalatom, hogy nem véletlenül igyekeznek a nyomulósabb diákok minél több személyes találkozást összehozni valamilyen módon cégek döntéshozóival. A „face time” számukra majdnem megfizethetetlen. Nem egy diákot láttam már olyan frappánsan válaszolni felsővezetői kérdésre, hogy utána jött is a kérdés: „ Jelentkezett már? Vegyétek fel, nagyon ügyes.”)
• Ugyan nem mindenhol érvényes, de a versenyeken való jó szereplés konkrét állásajánlattal is járhat. A versenyek egy részénél a díjazás, elismerés része, hogy a legjobb eredményt elért diákoknak munkalehetőséget ajánlanak fel. Ez pedig nem mást jelent, mint másoktól eltérő lehetőséghez jutást. Tehát ha indulsz a versenyen, „előre menekülsz”.
• Érdemes persze megnézni a nyereményeket is. A versenyek szervezői általában „megadják a módját”, azaz nem hagyják, hogy a jól teljesítő versenyzők a végén csalódottak legyenek. Ha tehát a „miért jó” kérdésre keressük a válaszokat, ezt is meg kell említeni feltétlenül.
• A végére hagytam a bulifaktort. Remek élményeket lehet szerezni a versenyek során. Ha több fordulós, élő-döntős, akkor még többet. Ha nemzetközi a verseny, akkor még annál is többet.            
  (És itt elárulok egy kisebb titkot is. A verseny kitalálásában, szervezésében és lebonyolításában részt vevő szakemberek is élvezik ám! Nekik sem mindegy, hányan vesznek részt, milyen a verseny minősége, milyen a visszhangja, stb. Az pedig igazán jó dolog, amikor mind a szervezők, mind pedig a résztvevők élvezik a versenyt.  Mint a munkavégzés során máskor is, ez a lényeg: sokkal jobb úgy dolgozni, ha élvezed, amit csinálsz. Egy diákversenyen pedig erre általában bőven van lehetőség. Nekem elhiheted, diákverseny kitalálásából, megtervezéséből, megszervezéséből és lebonyolításából már igen sok energiát merítettem az utóbbi 7 évben. :) )

Itt már abba is hagyhattam volna az írást, de még eszembe jutott, hogy más is érdekelt a diákversenyekben.

Miért jó a diákverseny az egyetemeknek?

• Kézenfekvő, hogy az egyetem örül, ha a diákok a tanultak alkalmazására kapnak lehetőséget. A versenyek jól kiegészíthetik az oktatási módszereket, így azokat – ha a részvétel nem megy a tanulás kárára – valószínűleg támogatják.
• A versenyeken való részvételt kiválóan lehet használni a hallgatói motiváció növelésére. Erről az olvasó(k) nálam sokkal többet tudnak, de azt valószínűsítem, hogy az egyetemek nem teljesen közömbösek a versenyeken részt vevőkkel szemben, nem mindenkit engednek útjára felkészítés nélkül (feltéve persze, hogy tudnak a részvételi szándékról és nem teljesen egyéni a kezdeményezés.)
• Az elég nyilvánvaló, hogy az egyetemek sem közömbösek a jó teljesítmény iránt. Természetesen nekik is komoly presztízs-növelő tényező, ha a diákjaik közül valaki jól szerepel egy-egy versenyen. (Megint saját tapasztalat: egy versenyt megnyerő diák egyetemi belső promóciója, bemutatása soha sem marad el, mint ahogy az adott diák „fokozott figyelemmel kísérése” sem.) Az egyetemek is piaci környezetben működnek, nekik is kell a hírverés, a minőségi oktatás reklámja, és természetesen a teljesítményükről kapott visszajelzés is.  
  Ezen is érdemes tehát elgondolkodni adott esetben, hátha az egyetem érdekeinek ismerete is hozzájárul – ha indirekt módon is – az álláskeresési folyamatod minőségéhez.

Összességében tehát látszik, hogy érdemes részt venni diákversenyeken. Csak ajánlani tudom.