Menekülj előre!

Mottó: Az élet olyan, mint amikor valaki a közönségnek hegedül, és közben kell megtanulnia játszani. (Samuel Buttler)

Pillanatokon belül eljön a lehetőség, hogy a tettek mezejére lépj. Legyél bár főiskolai/egyetemi hallgató, végzős diák, vagy a munka világában már jártas szakember, az állásbörzéken a helyed! A „börzézésre” mindenképpen buzdítalak, az egyik legjobb lehetőség közelebb kerülni a vállalatokhoz, vezetőkhöz, egyáltalán, a munkakereséshez és legfőképpen a lehetőségekhez. S ha elsőre nem is járnál totális sikerrel, meglátod, nem maradsz tapasztalat nélkül.

Az állásbörze fogalmát – gondolom -, nem kell nagyon körbeírnom, mindannyian tudjátok, hogy – leegyszerűsítve – sok vállalat, sok pozíció és persze sok álláskereső „megmutatja magát” egy helyen. Munkaadók kívánnak munkavállalót keresni, találni, és fordítva. De hogyan kell ott viselkedni? Mit vegyél fel? Hogyan kommunikálj? Tarts velem, és készülj fel, mert a bejegyzés elolvasása után te leszel a legprofibb börzéző... :-)

A lehetőségek piaca

Az állásbörze egy olyan piac, ahol vállalatok és más munkaadók kínálnak lehetőségeket. A lehetőség lehet szakmai gyakorlati hely, nyitott pozíció, ösztöndíj, de akár továbbtanulási lehetőség is. (A hatékony szakmai gyakorlatról itt olvashatsz bővebben: A szakmai gyakorlatról)

Sokszor a lehetőség egy állásbörzén nem más, mint adatbázisba kerülés, amely egy későbbi kiválasztásnál szolgál a vállalatnak forrásul. Persze számodra is egy nagyszerű lehetőség: személyesen gyűjthetsz információt cégekről, pozíciókról, ismerkedhetsz és az önéletrajzod átadásakor személyes varázsoddal exponálhatod magad. :-) Hogy a lehetőségek később realizálódjanak, tudatos felkészülésre van szükség. Persze annak is van értelme, ha csak úgy, péntek délutáni elfoglaltságként beugrasz a haverokkal és szétnézel, de nem sok. Ha célod van, akkor azt meg kell támogatnod egy kis tudatossággal, felkészüléssel.

Kitérő

Ahhoz, hogy megértsd, miért fontos a tudatos felkészülés, hadd tegyek egy kis kitérőt. Találkozhattál olyan ismerősöddel – én sajnos nagyon sokkal (mármint nem a te ismerőseid közül :-D), akik jártak állásbörzén, és lemondóan legyintenek, ha szóba kerül a téma, mert sosem jártak sikerrel. A helyzet ugyanis az, hogy állásbörzére úgy is el lehet menni, hogy az ember készít egy átlagos, szórólap-szerű önéletrajzot, jó semlegeset, hogy lehetőleg minden pozícióra beadható legyen. A börzén általában nagy a tömeg, jó a hangulat, a pultok mögött álló HR-es kollégák és üzleti vezetők szélesen mosolyognak (végre nem az irodájukban kell üldögélniük :-)), finom a pogácsa, sok a lelkes, csillogószemű fiatal, a legtermészetesebb, hogy akárhová beadod az önéletrajzodat, azt el is fogadják. Regisztrálhatsz, játszhatsz, kvízkérdésekre válaszolhatsz, legtöbbször még jó zene is szól, tele a zsebed szórótollakkal, a szatyrod dizájn-mappákkal, tiszta majális. Hazaérsz, konstatálod, hogy szuper nap volt, kiosztottál ezer önéletrajzot, tök jó fejek voltak a HR-esek, elégedetten hátradőlhetsz, már csak azt kell várnod, hogy csörögjön a telefonod és behívjanak interjúra. És nem csörög. És még mindig nem csörög... és nem is fog, mert vége a majálisnak, a jelentkezésed pedig szépen szintén „hátradől” és ellapul egy aktában, a többi szórólap között... A börzén résztvevők nagyobb hányadát sosem hívják be interjúzni.

No, hát ezt szeretném én elkerülni, illetve „elkerültetni” veled. :-) Olvass tovább.

Tájékozódj

Ha már tudod, hogy melyik állásbörzére mész el, tájékozódj az interneten, hogy mely cégek képviseltetik magukat. (Meg is fordíthatod: ha tudod, hogy melyik cég érdekel, nézd meg, melyik állásbörzén vannak jelen.) Az első benyomás után meg is szédíthet a kínálat, de itt is érvényes a „kevesebb több” igazsága. Azt javaslom, hogy tíznél több céget, pozíciót semmiképp ne válassz ki magadnak, mert most sem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Készíts egy listát a neked tetsző ajánlatokból és priorizáld. Melyik az, ami szerinted kihagyhatatlan, és melyik, amelyik kevésbé fontos számodra. Legyen egy rangsorod, hidd el, az állásbörze kavalkádjában jól jön majd ez a segítség.

Miért?

Fogalmazd meg magadban, hogy mi a célod azzal, hogy részt kívánsz venni az állásbörzén. Szeretnél szétnézni, tájékozódni, csak kicsit „beleszippantani a levegőjébe”? Mert ez is tökéletes cél ám! Főleg akkor, ha még nem álláskeresés a célod. Ismerkedni? Network-ölni? Remek gondolat! Vagy konkrét állásra akarsz jelentkezni, mert munkára van szükséged? A felkészülés szempontjából egyáltalán nem mindegy, mi a szándékod.

A csellengés és network-ölés

A csellengés, távolról megfigyelés nem igényel túl sok felkészülést. De ezeknek csak tényleg akkor van értelme, ha sok bizonytalanságod van és úgy érzed, hogy jót tesz neked, ha futsz egy próbakört azelőtt, mielőtt élesbe fordulna a dolog.

Ha arra vágysz, hogy gyakorold kicsit a HR-esekkel vagy vezetőkkel történő kommunikációt, vagy próbainterjún, tanácsadáson szeretnél részt venni, akkor elsősorban kérdésekkel kell készülnöd. A nehézséget az okozhatja, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre, frappánsnak és „direktnek” kell lenned. Itt is érvényes az, amit korábban javasoltam: legyenek jó, értelmes kérdéseid. Az a kérdés, hogy „És ezzel a munkával mennyit lehet keresni?”, az nem jó kérdés. Még ha meglehetősen direkt is. :-) De ha a cégről, pozícióról tájékozódsz, vannak friss híreid a piaci helyzetükről vagy éppen tudsz valamilyen eseményről, ami velük, a céggel kapcsolatos, biztos, hogy megjegyezhetőbbé válsz. Mert ez már a börzézés ezen szakaszában is elengedhetetlenül fontos. (Az én márkáról olvass itt: Az én-márka) 

Éles bevetés

Ha azonban komolyan veszed az álláskeresést és nincs már időd/kedved/energiád plusz köröket futni, akkor tényleg eljött az időd és élesítened kell magad. Hogy hogyan?

• Megvan a kiszemelt cég és az áhított pozíció, begyűjtöttél minden információt.
• Kell, hogy legyen – kapaszkodj meg – minden egyes pozícióra SZEMÉLYRE SZABOTT önéletrajzod. Ha most kellően tágra nyíltak a szemeid, akkor elmondom neked, hogy a börzén egy-egy üres pozícióra nagyjából tízszer annyi pályázat érkezik, mint egy átlagos, hétköznapi kereséskor. Ez azt jelenti, hogy mindent meg kell tenned annak érdekében, hogy a sok – közel egyforma tartalmú – önéletrajzból kitűnj. Azaz kihozd a önéletrajzodból a legtöbbet és szabd annyira a megcélzott pozícióra, amennyire csak tudod. Ehhez segítségül olvasd el korábbi blogbejegyzésemet itt: Az önéletrajz
  
• Ugyanez vonatkozik a motivációs leveledre is. Tudom, hogy elsőre őrültségnek hathat, de gondold csak végig... Egy állásbörzén hány friss diplomás fiatal adja le a pályázatát? Az önéletrajzok, motivációs levelek tartalma a főbb pontokban megegyezik, gyakorlatilag esélyed sincs, ha nem tűnsz ki valamivel. Arra pedig – merész leszek: 100%-os garanciát vállalok -, hogy minden HR-es kollégám kiszúrja a többszázas kupacból, ha olyan pályázatot talál, ami profi, konkrét és testreszabott. (Kollégák, ne hagyjatok cserben! ;-)) A szakszerű motivációs levél megírásához itt találsz segítséget: A motivációs levél
  
• Ha a szépen összerendezett pályázati anyagod csak ennyit tartalmaz (fénymásolt okleveleket, referencia levelet nem), az már fél siker. Én még azt javaslom, hogy mindezek legyenek nálad egy pendrive-on is. Nagyon menő leszel, ha akár a helyszínen fel tudod tölteni a vállalat rendszerébe a jelentkezésedet, erre legtöbbször nyílik lehetőség.
• Amennyiben nincs lehetőséged a helyszínen papír alapú pályázatot leadni és regisztrálni sem, akkor a jelen lévő szakemberektől kérdezz meg minden apró részletet: hol kell pontosan pályázni, mi a határidőd. Szorgalmasan kérdezd ki a HR-est arról, hogy milyen kiválasztási folyamatra számíthatsz, hogy ezért már később ne kelljen telefonálnod.
• Előfordulhat, hogy egy-egy pultnál lehetőséged van próbainterjún részt venni, karrier-tanácsadókkal, pályaorientációban segítő szakemberekkel beszélgetni. Javaslom, hogy írj össze néhány gondolatot, ami nyomaszt (persze a kiválasztási folyamattal kapcsolatban :-)), vagy nem világos, vagy egyszerűen csak amiben fejlődnöd kéne. (És persze hozzám is fordulhatsz bizalommal! ;-)) Hasonló módon lehetőséged nyílhat üzleti vezetővel is beszélgetni, lehetőleg szakmai kérdésekkel is készülj.
• A felkészülésed során trenírozd magad a hatékony kommunikációra. Nagyon rövid idő áll rendelkezésedre egy-egy pultnál, célratörőnek kell lenned a kérdéseidet és a bemutatkozásodat illetően. Általában ez jelenti a legnagyobb nehézséget, mert nincs idő hosszas csevegésre, terjengős bemutatkozásra.

Ha én börzézni mennék (nem HR-es résztvevőként ;-))

• Elegánsan öltöznék, de nem túlzottan. Semmiképp nem vennék farmert, rövidnadrágot,pólót, tornacipőt és flip-flop papucsot sem. Viselnék inkább olyan öltözetet, amilyen ruhában a leendő munkahelyemen is dolgoznak majd az emberek. Uraim, lazább zakót mindenképp, de fehér inget, sőt még nyakkendőt sem muszáj. Csak ha vezetői pozícióról van szó, akkor viszont mindenképp. Hölgyeim, szolid elegancia, esetleg blézer és (nem szuper mini) szoknya. Csak csinosan, ápoltan! :-) Az járjon a fejedben, hogy hatással vagy, benyomást teszel és megjegyezhetőnek kell lenned, pozitív módon. :-) Látszódjék rajtad, hogy komolyan veszed a dolgot és nem csak "beugrottál".
• Folyamatosan tudatosítanám magamban, hogy „szituációban vagyok”. Úgy viselkednék, úgy kommunikálnék, mintha egy gigantikus állásinterjún lennék, üzleti közegben, üzleti magatartással. Ezen az a tény sem változtatna, ha programozó-matematikus lennék és az sem, ha régész. :-)
• Nem hagynám magam elcsábítani más cégekkel, csak arra fókuszálnék, akik a listámon vannak. A kísértés nagy. Viszont ha energiát, koncentrációs képességet veszítesz más, a listádon nem lévő cégek pultjánál, akkor nem fogsz tudni koncentrálni arra, amit kitűztél magadnak. Éppen ott nem fogsz tudni teljesíteni, ahol viszont nagyon szeretnél. Ha nagyon sok „csábítót” találsz a listán kívül is, jegyezd fel őket és inkább térj vissza a börze másnapján és csapj le rájuk. :-)
• Csak olyan pulthoz mennék, ahol bizalomgerjesztő a dizájn, szimpatikus a „személyzet” és ahol – itt jön a számomra fontos lényeg – a HR-eseken, HR asszisztenseken kívül képviselteti magát a vezetőség. Annál a cégnél dolgoznék szívesen, ahol a vezetők szívügyüknek tekintik a munkaerőpiac személyes megismerését. (Szerencsére sok ilyenben volt részem. :-))
• Vinnék magammal táskát. Olyat, amibe beletehetném a különböző cégektől kapott prospektusokat, és ami még fontosabb: azokat a szórótollakat, reklám-csokikat és logós mérőszalagokat, amikkel megajándékoztak. Ez semmiképp nem hátizsák lenne! :-) 
• Nagyon kellemetlen, ha ezekkel a szerzeményekkel megrakodva járkálsz (ugye a reklámszatyor használata eszedbe sem jutott?! :-)), és akkor arról még nem is beszéltem, hogy milyen szánalmas látvány, ha valaki mindössze ezek megszerzéséért érkezik egy pulthoz... Sok izgalmas dolgot be lehet ilyen állásbörzéken gyűjteni, de ne tarhálj. Kevés szánalmasabb dolog van, mint pl. egy energetikai berendezéseket gyártó cég pultjához a „Jó napot kívánok, önök vesznek fel most szakácsot? Nem? Biztonsági őrt? Azt sem. Értem. Ez a háromszöges ez itt sorkiemelő? De szép kék. Vehetek belőle? Hát akkor köszöntem.„ – szerű fellépés.
• Egyedül mennék. Baráttal, barátnővel könnyen partihangulatba keveredhetsz, nem fókuszálsz, és lehet, hogy a végén egy önfeledt nap emléke marad meg benned, de abból még nem lesz állásod...
• Otthon minden hallott-látott dolgot lejegyeznék, pipákat tennék a cégek neve mellé, ahová pályáztam, és felírnám az időpontot, hogy mikor kell ÉRDEKLŐDNÖM a pályázatom állása felől.

Ha valamire nem kaptál választ, ne hagyd, hogy gyötörjön a kétség, inkább írd meg a kérdéseidet. :-) Sikeres börzézést kívánok! A következő bejegyzésem a nem kevésbé izgalmas virtuális állásbörzéről szól majd...