Menekülj előre!

Mottó: „Eddig még nem voltam kórházban. Furcsa, hogy itt mindenki egész nap hálóingben van. Ráadásul abban, amit a kórházban mosnak és fertőtlenítenek. Minden hálóingen van valahol egy vörös tintapecsét a kórház nevével. A hátán, a mellén, az alján. Meg vagyunk pecsételve.” (Tóth Olga: Csupasz nyulak, 111. p.)

Te mint szakember

A második körös interjún – ahogy az előző bejegyzésemben írtam -, az a legfőbb cél, hogy megismerjenek téged, két szempontból. A kiválasztásért felelős szakemberek meg akarják tudni, hogy milyen szakember vagy és azt is, hogy milyen egyéniség. A mai bejegyzésemben ötleteket, tanácsokat adok arra vonatkozóan, mire figyelj a felkészülés során, a szakmára koncentrálva.

A nehézség

Pályakezdők számára a második körös interjú nehézsége abban rejlik, hogy a várható beszélgetés „nem azonos szintű pályán” mozgó felek között zajlik majd. Általánosságban, leegyszerűsítve: a szakmai terület elméletében (feltehetően) otthonosan mozgó – na jó, némi hiányosság még megengedett - jelölt beszélget egy szakavatott vezetővel. Ráadásul nem a „zöldfülű” kérdez, hanem őt kérdezik, ami lényegesen megnehezíti a helyzetet. Ilyen helyzetben természetesen érdemes alaposan felkészülni.

A legfontosabb teendők

Mivel tudod, hogy milyen munkakörre jelentkeztél, mivel foglalkozik a cég, így adott a téma, amiről a beszélgetés zajlani fog. Ez a beszélgetés akkor fog jól sikerülni, ha otthonosan mozogsz a témában, ha „helyismereted” van az adott szakmai területen. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mire összpontosíts:

• Már tudod, hogy az interjúztatók között olyan szakemberek ülnek majd, akik minden bizonnyal – emberi adottságaik mellett - szakértelmükkel, tapasztalatukkal, szaktudásukkal vezetői szintet értek el. Ez azt jelenti, hogy a beszélgetésben, a feléd megfogalmazott kérdések kapcsán fel kell készülnöd arra, hogy a kérdést olyan szakértő fogalmazza meg, aki a témát nagyon jól ismeri, és rutinból, megszokásból szakzsargont használ. Ha ezekkel hadilábon állsz, mindenképp olvass utána és semmiképp ne hagyd, hogy kellemetlen helyzetbe kerülj, csak mert még nincs elég tapasztalatod. Ha minden elérhető információt megszereztél a munkakörről, és magabiztosan mozogsz a szakmád elméletében, nem történhet semmi baj.
• Ahhoz, hogy minimalizáld a kiszolgáltatottságodat a fent említett „pályaszint-különbözőségek” miatt, felkészültnek kell lenned a cégből. Második körben már nem elég, hogy megnézted a honlapjukat. Mindent tudnod kell (na jó, majdnem mindent :-)), ami elérhető és publikus információ a vállalatról. Hidd el, hatalmas piros pontokat szerezhetsz, ha a jelenlévő vezetők olyan infókat hallanak vissza tőled a cég eredményeiről, reklámjaikról, ami az ő érdemük is, ami az ő hozzájárulásukkal „született”. Igen, jól érzed, ezzel az egójukat simogatod majd, de ne feledd, ők is emberek. :-) Járj nyitott szemmel, olvasd a szaklapokat, figyeld a médiát és jegyezz meg apró, de fontos információkat, amiket aztán a legváratlanabb pillanatban adhatsz elő és nyűgözheted le vele a hallgatóságot. Végezz kutatómunkát a cégről! Nincs annál rosszabb egy interjúztató szakember számára, amikor pl. a „Milyen jó hírt hallott legutóbb cégünkről?” kérdésre nagy és mély csend a válasz.
• Az ismeretszerző kutatómunkád terjedjen ki a konkurenciára, a piaci környezetre is. Tudd elhelyezni, viszonyítani a céget, akár nemzetközi viszonylatban is. Legyen elképzelésed, ismereted arról, hogy milyen szűkebb és tágabb környezetben végzed majd a munkádat.
• Szakmától függően előfordulhat, hogy társ-területekről is érdemes tájékozódnod. Ha egy termékgyártó cégnél szeretnél mondjuk beszerző lenni, akkor jó, ha vannak olyan ismereteid is, amik nem közvetlenül a szakmához kapcsolódnak, ám a munkakörben jól jöhetnek, mint például a logisztika, maga a gyártási folyamat ismerete, piaci trendek, stb.
• Pályakezdőként fontos, hogy az elméleten túl tudj némi gyakorlati tapasztalatról is beszámolni. Hangsúlyozz minden olyan korábbi tevékenységedet, szakmai gyakorlaton szerzett tapasztalatodat, ami meggyőzően alátámasztja, hogy a témáról nem csak olvastál, hanem gyakoroltad is. Bármilyen pici előzmény is jól jöhet, ha – maradva a fent említett beszerzői példánál - nyaranta néha elmentél az apád kisboltjába árut beszerezni és onnan idézel vissza egy tapasztalatodat, ami nagy tanulság volt, már elmondható, hogy kissé kitörtél a tankönyvi elméletek világából.
• Alapvető elvárás – annyira evidens kellene, hogy legyen és mégis oly gyakori hiányosság -, hogy tudj beszélni a diplomamunkádról. De kifejezetten a munkakörhöz kapcsolható módon. Gondold át és találd meg azokat a kapcsolódó pontokat, ahol a diplomamunkád illeszkedik a megpályázott munkakörhöz. Ha nagyon távoli is a két téma, még akkor is találhatsz kapcsolódó pontokat. Ha ügyes vagy, erre fókuszálva komoly szakmai háttérről adhatsz tanúbizonyságot.
• Az interjú előtt érdemes átgondolnod, hogy ha te munkáltató lennél, mit várnál el egy új kollégától. Segítek, de magadtól is rájöttél már biztosan: újdonságot. Új, friss tudást, innovatív ötleteket, megbízható szakértelmet. Persze ezen kívül még lehetne sorolni, hogy mi mindent, de az újdonság szinte mindig benne van az elvárások listájában. Mindenképp tudd megfogalmazni, hogy amennyiben felvételt nyernél, milyen ötleteid, szakmai újító elgondolásaid lennének. Azonban légy óvatos, át ne ess a ló túlsó oldalára, ne fikciók, túlzó ötleteid legyenek, mert azok szakmaiatlanságról árulkodhatnak.
• Most is, mint a kiválasztási folyamat többi állomásainál, érdemes kérdésekkel is készülni. A vezető nem mindig megfejtéseket vár. Tudja, hogy nála, a kollégáinál nem lehet jobban tudnod a választ a kérdésére. Viszont a benned rejlő potenciált remekül mutatja, ha értelmeset kérdezel. A lényeg: látszódjék, hogy érdeklődő vagy, igyekeztél felkészülni és adott esetben gyorsan tanulsz, hamar fel tudod venni a ritmust, ha rád esik a választás.
• Készülj arra, hogy az interjú során olyan kérdéseket is feltehetnek, amelyekkel kifejezetten tesztelik a tudásodat. Vázolhatnak röviden egy problémát, amire megoldási javaslatot várnak majd tőled, bevonhatnak olyan szituációs játékba, amelyben az adott munkakörben előforduló helyzeteket szimulálják, stb. Mindig kérhetsz időt átgondolni a megoldást, sőt, valószínű, hogy jobban veszi ki magát, ha nem azonnali, elhamarkodott választ adsz, hanem megfontoltan válaszolsz.

Ha a felkészülésed során a fenti pontokat szem előtt tartod, a szakma felé lojalitást, elköteleződési hajlandóságot érzel és mutatsz, egészen biztos vagyok benne, hogy az interjút folytató szakemberek potenciális jelöltet látnak majd benned.

A következő bejegyzés arról szól majd, hogy hogyan készülj fel önmagadból. :-)