Menekülj előre!

Mottó: „„A térkép a Földön, más égitesten vagy a világűrben található természeti, társadalmi jellegű tárgyak, jelenségek vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó, síkban történő ábrázolása” (Klinghammer-Papp-Váry: Földünk tükre a térkép, Gondolat Kiadó, 1983).

A munkahelyek általában szervezetek is. A szervezeteket különféle módon, különböző módszerekkel lehet vizsgálni, bemutatni. Talán a legáltalánosabb és legjobban használható módszere a vezetési tanácsadóknak van. Ők igyekeznek egy egységes, az ügyfél által is érthető koncepció mentén gondolkodni és dolgozni. (Tehát akár mi is használhatjuk. :))
A szervezet-vizsgálati módszer (a „térképészet”) akkor jó, ha a szervezet több dimenzióját vizsgálja egyszerre. Ennek fő oka, hogy ezek a dimenziók összefüggenek, hatással vannak egymásra.

Az itt látható „7 S” modell például a szervezet stratégiáját, struktúráját, rendszereit, képességeit, értékeit, kultúráját és a benne dolgozó embereket vizsgálja. (Forrás: McKinsey &Co.)

Ennél kicsit egyszerűbben követhető az a szemlélet, amely a szervezet stratégiáját (tehát a hosszabb távú céljait és azok elérése érdekében tervezett teendőket), szervezeti felépítését (tehát milyen divíziók, szervezeti egységek vannak), folyamatait (azaz milyen anyagi, információs, ügyviteli, kommunikációs, stb. kapcsolatok működnek az egyes szervezetek között, milyen a működés rendszere) és kultúráját (azaz a „hogyan is működnek a cégben dolgozók” kérdést) járják körül.
A fenti modellek ugyan eltérnek, de lényegében nagyon hasonló eredményre vezethetnek. Amiért ez nekünk most fontos lehet: mindkettőben (és persze azokban is, amelyek itt nem mutatok be) megtalálható valamilyen formában az ember, a dolgozók.

A modellekben szereplő nézőpontokat a vezetési tanácsadók az elemzéseikben ügyesen be is mutatják, azaz nagyjából elkészítik a vállalat „térképét”. (Persze a „térkép” részletezettsége, hangsúlyai a készítés céljától függenek elsősorban.)    
Ha kicsit belegondolunk ezekbe a modellekbe, rögtön érzékelhetjük, hogy miért nincs „átlagos” munkahely és hogy mennyi mindenben lehet – és van – különbség az egyes szervezetek között. A következő bejegyzésekben egy területet emelek ki, a szervezeti kultúrát. Úgy gondolom, – miközben már persze tudjuk, hogy minden összefügg mindennel – ez a legnehezebben megfogható, ugyanakkor a beilleszkedés során talán a legmeghatározóbb terület.

U.i.: Tudom, hogy van, akinek egy ilyen bejegyzés sok lehet és van, akinek pedig roppant kevés. Ez a nagyon eltérő ismeretekből ered és teljesen természetes. A blogbejegyzések nem adnak mindenre választ. Ezért ha kérdésed van, tedd fel bátran. Ha mered. :)